Misztérium játék szerb nyelven, magyar felirattal

Az előadás időtartama 80 perc

 

Oratórikus monodráma Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei nyomán

Színházi adaptáció Fjodor Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regénye alapján az írózseni születésének 200. évfordulója alkalmából.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos műsorai között megjelenített előadás

A Magyarországi Szerb Színház és az Újvidéki Színház szerb nyelvű koprodukciója a nagybecskereki Szárovi Szent Szerafim kórus közreműködésével

„A földön sok minden rejtve áll előttünk, de cserébe ajándékul kaptuk azt a titkos, belső érzetet, hogy kapcsolat van köztünk és egy másik világ közt, a földi és az égi világ közt, és hogy a gondolataink és érzéseink forrása nem itt van, hanem más világokban.” (F. M. Dosztojevszkij)

Kevesen tudják, hogy Dosztojevszkijnek A Karamazov testvérek című nagyregényét – halála miatt – nem sikerült befejeznie. Meg szerette volna írni Karamazov Aljosa további sorsát; készült volna egy második kötet, amely nem került papírra, csak barátai és a felesége tanúsítják, hogy vázlatosan elmondta nekik mire is készül: „Csak még ezt szeretném megírni és akkor távozhatok…” – mondta. Nem sikerült megírnia, és a legtöbb hozzátartozói elbeszélés teljesen más történetet mesél a mű tervezett befejezéséről. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója előtt azzal tisztelegtünk a géniusz előtt, hogy megpróbáltuk Aljosa életének utolsó napját színházi nyelven megeleveníteni.

Az előadás egy oroszországi kolostorban játszódik. Ide érkezik meg hosszú évek hányattatásai után egy idős, furcsán viselkedő zarándok, Karamazov Aljosa. Meg szeretné gyónni a saját és többi családtagja bűneit, melyeket az eddigi ismert történet alapján senki nem gondolta, hogy elkövethet. Senki nem él már a családjából, ő maga is öreg és beteg – érzi halálának közeledtét. Mintha valami rendkívüli, végzetes dologra szánta volna el magát: „De hiszen én azt se tudom, minek jöttem ide… Beteg vagyok…” – mondja.

Ki ez az ismeretlen ember? Miért jött a kolostorba? Milyen titkok, fájdalmak, bűnök szakadnak fel belőle a szerzetesek áhítatos éneke közben, vajon mit akar nekik elmondani?

A lépcsőszerű díszlet maga a kolostor ami a szellemi, lelki, erkölcsi felemelkedést hivatott jelképezni. A szerzetesek – elemelkedve a prózai léttől – csak énekelnek. Húsvét napján a reggeli liturgiához készülődnek. Közben Typikon szerint végzik öröklétnek tűnő foglalatosságaikat és napi imáikat. Minden szerzetesnek megvan a saját története, milyen élethelyzetek idézték elő az elhívást, ami miatt a kolostori utat választották.

A Karamazov Aljosa utolsó napja egy sajátos, apokrif hangvételű misztériumjáték Dosztojevszkij prózai műveinek, naplóinak, leveleinek felhasználásával. Mindemellett megjelennek benne a 19. század orosz misztikus irodalmából és a lázadó értelmiség manifesztumaiból vett szövegek is. Ez a pravoszláv liturgikus énekekkel átszőtt monodráma valójában egy megtisztulásra vágyó bűnös lélek gyónása, amelyben felismerhető a jóra vágyó, ám világmegváltó, hamis eszmék bűvöletében és alantas emberi ösztönök fogságában vergődő ember belső küzdelme is. Dosztojevszkij szavaival élve: „Itt a sátán harcol Istennel, és a csatatér – az emberek szíve”.

Az orosz népdalkincs, a balladák és egyházi énekek tartalmazzák a összetömörített sorsénekeket, amelyeket szerzeteseink előadnak.

 

Szereplők:

Karamzov Aljosa – Rusz Milán  /Jászai Mari-díjas/
Szolga – Kákonyi Tibor
Igumen – Popović Ljubomir
Szerzetesek: Radlovački Čedomir, Kusalo Vladimir, Milojević Miloš, Tolimir Aleksandar, Crnjanski Božidar

Írta: Kargina Anasztaszija és Kozma András
Díszlet: Prágai Tibor  /Magyar Teátrum-díjas/
Jelmez: Borbély Noémi
Koordinátor: Gyorgyev Bránimír  /Magyar Teátrum-díjas/
Súgó: Kabódi Szilvia

Rendezte: Kargina Anasztaszija és Rusz Milán

Jegyvásárlás: https://jegymester.hu/production/620633/jelen-let-fesztival-karamazov-aljosa-utolso-napja/62003355